Megfelelő számú méhkaptár fenntartása a vízforrás és mézelő növények hozzáférhetőségéhez viszonyítottan
Fontos a folyamatos víz biztosítása (természetes vízforrás a legjobb, ennek hiányában folyamatos ásványi anyagokkal ellátott víz biztosítása). Tavaszi virágporgyűjtő, tisztuló repülési időszakban fontos, hogy a méheknek biztosított ivóvíz ne legyen […]
Fontos a folyamatos víz biztosítása (természetes vízforrás a legjobb, ennek hiányában folyamatos ásványi anyagokkal ellátott víz biztosítása).
Tavaszi virágporgyűjtő, tisztuló repülési időszakban fontos, hogy a méheknek biztosított ivóvíz ne legyen hideg. Ha nincs természetes víz a közelben, akkor július-augusztusban is szükséges itatni, amikor aszály van. Ha nincs természetes vízforrás, akkor érdemes gödröt ásni, nem kell széles, csak mély legyen – a talajvizet el kell érnie. Akár ¼ m2 vízfelület is elég a méheknek, jó kedvvel fognak a gödör széléről inni.
A méhes környékén mi is elterjeszthetünk méhlegelőt: magokat szétszórunk, amelyek következő évben újra kinőnek (vaddohány, somkóró, bükköny, facélia, herefélék, stb.).